A magyar egészségügy az elmúlt fél évszázad legnehezebb napjait, heteit éli, az egészségügyi dolgozók soha nem látott kihívásokkal, eddig nem tapasztalt terheléssel szembesülnek nap mint nap, és ennek a helyzetnek a kezelésére egyelőre sehol a világon nincs előre megírt, a változó helyzethez alkalmazkodó szabályrendszer, amit követni lehetne - írja pénteki közleményében a Magyar Orvosi Kamara, amely ezért új javaslattal állt elő.
A koronavírus-járvány következményeinek enyhítésére létrehozott uniós alapból származó pénzek magyarországi felhasználásának terve kilenc fő pillérre épül, és ezek egyike az egészségügyet érinti. Az 5900 milliárd forintos keretösszegű Helyreállítási és Alkalmazkodási Terv minden hatodik forintja az ágazat fejlesztésére mehet, cserébe pedig a kormány fontos lépéseket is felvállal a társadalmi egyeztetés céljából közzétett dokumentumban. Ezek szerint átalakulnak a kisebb kórházak, a komolyabb ellátásokhoz csak a megyei intézményekben lehet hozzájutni. Az új Dél-budai Centrumkórházat is uniós pénzből valósítaná meg a kormány. Egyúttal őszintén szól a mostani, kritikus humánerőforrás-helyzetről, amikor kimondja a kormányzati anyag, hogy "a betegek közvetlen ellátásában résztvevők száma (...) már nem tekinthető elégségesnek a biztonságos betegellátás biztosításához", és hogy a fejlemények humánerőforrás krízist vetítenek előre. Őszinte szembenézés, fontos célok, elengedhetetlen feladatok és tervek, rendelkezésre álló forrás - ez alapján kijelenthető: összeállt az egészségügy további átalakításához szükséges kritikus feltételrendszer. Ezek fényében már "csak" az a kérdés: haladni fog-e a reformfolyamat a kijelölt úton a végrehajtás során.
A kórházak két hónap alatt hat havi adósságot halmoztak fel, januárban önmagában 11 milliárd forintnyit. Az intézmények nem fizetik ki a beszállítókat, ami miatt több cég nehéz helyzetbe került.
A koronavírus-járvány késztette lépésre a kormányt az egészségügyi rendszer átalakítása felé. Leegyszerűsítve: ha nincs járvány, nincs orvosi béremelés sem - vélekedett a Portfolio-nak adott interjújában Sinkó Eszter. A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának egészségügyi közgazdásza szerint a rendszer több zavar közepette működött, ez pedig a magánegészségügy felé terelte a betegeket, ahol a legnagyobb cégek a bővülésre fogadtak és fogadnak ma is. A szakember szerint mindezt nem alaptalanul teszik: az az állítása ugyanis, hogy a pandémia idején végrehajtott egészségügyi átalakításoknak a betegek lesznek a vesztesei, a magánellátók viszont egyértelműen nyertesek. Arról is beszélgettünk, hogy miért van a rendszerbe kódolva a kórházak újbóli eladósodása, miért jelentek meg az ellátórendszer esetében a központosítási törekvések, hogy a járvány lecsengése után miért lehetetlenülhet el több osztály, egészségügyi intézmény és miért fog majd növekedni a sorbanállás a közellátásban. Arra számít, hogy a magánegészségügyi szereplők egyre inkább helyettesítői lesznek az állami ellátásnak, nem csak kiegészítői.
A hatvani Albert Schweitzer kórház Covid-részlegén volt tűz vasárnap hajnalban, a balesetben nem sérült meg senki. Zelnik Krisztina, az intézmény sajtókapcsolatokért felelős munkatársa az MTI-nek azt mondta, a koronavírus-fertőzött betegeket a kórház más, e célra fenntartott részébe helyezték át.
Rendkívüli terhelés alatt vannak az állami kórházak koronavírus-osztályai, de ami még ennél is rosszabb: egyelőre nem úgy tűnik, hogy a következő hetekben javulna a helyzet. Hivatalos adatok arra vonatkozóan nincsenek, hogy hol van az egészségügyi ellátórendszer teljesítményének felső határa, ám a folyamatos átcsoportosításokkal és új osztályok, ágyak beállításával a tényleges összeomlás elkerülhető. A rendszer határon történő feszülésének viszont vannak következményei.
Lehet, hogy néhány ország esetében a tapasztalatok alapján megszületett az a felismerés, hogy a kórházi rendszereik alulfinanszírozottak, azonban legalább ennyire fontos tanulság az alapellátás megerősítése is - fejtette ki a Portfolio-nak adott interjújában Nick Meadows, a londoni PwC Strategy üzletágának igazgatója, akivel a világjárvány egészségügyi rendszerekre és kiadásokra gyakorolt hatásairól beszélgettünk. A stratéga szerint a kormányoknak már most készülniük kell a pandémia utáni helyzetre, vagyis hogy hogyan fogják finanszírozni az elhalasztott egészségügyi ellátások miatt keletkező többletköltségeket. Ebben fontos szempontnak kellene lennie, hogy az országok ne csupán kiadásként tekintsenek az egészségügyi kasszára, hanem sokkal inkább befektetésként.
„Az a kérdés, van-e kellő személyzet arra, hogy a beteget megfelelő szinten ápoljuk. A lélegeztetőgép és a gyógyszer mellé szakember is kell” – mondta Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség elnöke, az Uzsoki Utcai Kórház főigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában, de beszélt a Covid-ellátás nehézségeiről, az újraindulás feladatairól és arról is, hogy miért tért vissza a társadalom empátiája.
Az elmúlt napokban világelső lett Magyarország a lakosságarányos halálozás tekintetében, a koronavírussal összefüggésben. Van pár lehetséges magyarázat, hogy ez miért pont most alakult így.
Olyan terhelés alatt vannak a magyar kórházak a koronavírus-járvány harmadik hulláma miatt, ami még nemzetközi viszonylatban is kimagasló. A kapacitások telítettségéről azonban kevés hivatalos információ áll a rendelkezésünkre, ezért nagyon nehéz képet adni a valós helyzetről. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón viszont elárult egy új, aktuális részletet. Ez pedig megerősítette korábbi feltételezésünket: az egészségügyi ellátórendszer már túlcsordult.
A Magyar Orvosi Kamara legutóbbi, döntéshozóknak és lakosságnak küldött figyelmeztetésének hátteréről, és a kórházak aktuális terheltségéről adott információkat a hvg-nek nyilatkozva Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara titkára. Az intenzív terápiás szakorvos szerint ha nem tartjuk be a szabályokat, eljuthatunk oda, hogy Európában már nem Bergamo, hanem valamelyik magyar nagyváros lesz az elrettentő példa.
Rendkívüli terhelés alatt vannak az állami kórházak koronavírus-osztályai, de ami ennél is rosszabb: a következő hetekben sem fog javulni a helyzet, sőt. Bár hivatalos adatok nincsenek arra vonatkozóan, hogy pontosan hol van az egészségügyi ellátórendszer teherbíró képességének felső határa, és a kormány fontos adatokat nem közöl a valós helyzet pontos megítéléséhez, korábbi adatközlések alapján megpróbáltuk azt megfejteni. A rendelkezésünkre álló számok alapján azt mondhatjuk, hogy a rendszer már túlcsordult, nem véletlenül érkeznek a segélykiáltások az intézményekből.
Új világ jön a takarítás, tisztaság és intézményi fertőtlenítés területén a magyarországi állami kórházakban – ígéri a tavaly decemberben kiírt, 300 milliárd forintos keretösszegű tender nyertese, a B+N Zrt. A társaság ügyvezetőjét a koronavírus-járvány tanulságairól, a tender lebonyolítását követő gyakorlati következményekről kérdeztük. Kis-Szölgyémi Ferenc arról is beszélt, hogy ez egy keretmegállapodás, a kórházaknak van lehetőségük saját maguk megszervezni a takarítási szolgáltatást, nem muszáj lehívniuk ezt a központi lehetőséget. Abban viszont változás jön, hogy új, egységes és magasabb szintű standardeknek kell megfelelni a higiénia területén. Ezzel pedig szerinte mindenki nyerni fog.
Nincs békeidő, háború van - vélekedett az RTL Klubnak nyilatkozva Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektorra, aki módosította ennek megfelelően korábbi kijelentését, hogy hol is lehet a magyar egészségügyi rendszer teljesítőképességének felső határa.
Létre kell hozni olyan rehibilitációs osztályokat a kórházakban, ahol azokat a betegeket lehet kezelni, akik átestek az úgynevezett kovid-szindrómán. Rövidesen ki fog menni egy miniszteri utasítás, ami alapján kell felállítani ezeket az ambulanciákat - jelezte Kollár Lajos, a Pécsi Tudományegyetem Érsebészeti Klinikájának egyetemi tanára, Kásler Miklós miniszter tanácsadója a Spirit FM Exkluzív című műsorában.
Soha ennyi beteg nem volt még a magyar kórházakban a koronavírus-fertőzéssel összefüggésben, mint most, azonban nem is ez a legijesztőbb a harmadik járványhullámban. A kórházi terhelés és a súlyos esetek számának növekedési üteme rendkívüli. Ebben a helyzetben mindenki azt találgatja, hogy meddig bírja a rendszer ezt a terhelést, és mikor jön el a túlcsordulás.
Zacher Gábor mentősként is dolgozó orvos a Metropolnak adott interjút, amiben arról is beszélt, hogy egyre nagyobb teher van az egészségügyön és elárulta várakozását arra vonatkozóan, hogy mikor tetőzhet a harmadik hullám.
Már a koronavírus-járvány első hulláma előtt az egészségügy volt Magyarországon az a szektor, amelyet leginkább sújtott a munkaerőhiány. Erre jön rá a pandémia által okozott hullámok rendkívüli terhelése, a harmadik hullám korábban soha nem látott nyomást helyez a kórházakra. Az egészségügyi szakemberek kitartanak, ameddig csak kell, a rendszerben működő vészmegoldások pedig pont arra elegendőek, hogy elkerülhető legyen az egészségügy effektív összeomlása. A kórházi rendszer megállíthatatlannak tűnő telítődése viszont azt jelenti a gyakorlatban, hogy a teljesítőképesség felső határa amolyan mozgó célpont lett, ebből pedig az következik, hogy az ellátás minősége romlik, a bekerülők életesélyei egyre rosszabbak és az intenzíven már bent fekvők lehetőségei is romlanak. Lenne néhány lehetőség, amivel lehetne javítani a helyzeten, a rendszeren belül és kívül is.
Daróczy- Gaál Ágnes, a Magyar Orvosok Szakszervezetének alelnöke szerint nagyon rosszak a jelenlegi állapotok az egészségügyben. A lélegeztetőgépen lévő betegek 900 feletti számánál van a rendszer centikre a teljesítőképessége határától.
